JABŁONIEC 1914
Limanowskie Stowarzyszenie Historii Ożywionej
Aktualności
dodano: 05-10-2021 14:26:50,
odsłon: 34
PL / HU
Zarándokhely lett a katinyi mártírok emlékműve Óbudán
beszélgetés Széri-Varga Géza szobrászművésszel
 
A Katinyi Mártírok Emlékművét 2011-ben avatták fel Óbudán, amely a szovjet különleges erők által 1940 tavaszán lemészárolt huszonkétezer lengyel hadifogolynak állít emléket. Az Árpád Gimnázium és az Amfiteátrum szomszédságában elhelyezett mementó Széri-Varga Géza és fia, Széri-Varga Zoltán építész munkája.
 

A lengyel parlament 2007-ben nyilvánította április 13-át a Katinyi Bűntény Áldozatainak Emléknap­jává. A katinyi vérengzés áldozatai emlékének méltó megörökítésére Budapest Főváros Önkormányzata és a Lengyel Köztársaság Kormánya nyilvános nemzetközi pályázatot írt ki 2008. szeptember 29-én. A pályázó magyar, lengyel, német és norvég alkotók összesen 64 pályaművet nyújtottak be.

 

 

2008. október 29. óta a tér a Katyini mártírok nevet viseli, ezzel a közép-európai fővárosok közül először Budapesten került sor katinyi emlékhely kialakítására.

 

 

Ezzel egyidejűleg a Lengyel Köztársaság nemzeti zászlajának színeivel és állami címerével ellátott magyar-lengyel-angol háromnyelvű üvegtáblát helyeztek el az Árpád Gimnázium falán, a tér Szőlő utcai oldalán pedig egymás mellett lobognak a magyar, a lengyel, a főváros és a III. kerület zászlói. A park Bécsi út felőli oldalán két emléktölgyet ültettek a mészárlás két magyar származású áldozata, Korompay Emánuel Aladár tartalékos százados és Kühnel (Kuehnel) Oszkár Rudolf tüzértiszt emlékére.

 

 

 

A magyar mártír

 

Korompay Emánuel Aladár (Budapest, 1890. március 23. – Katiny, 1940 tavasza) a lengyel hungarisztika egyik magyar úttörője, az első  magyar-lengyel szótár szerkesztője családjával együtt ért tragikus véget. A Varsói Egyetem Hungarológiai Tanszékének magyar lektorát, a magyar nagykövetség kulturális tanácsosát 1939-ben mozgósították, majd a keleti fronton szovjet hadifogságba esett.  Márta lánya életét egy német bomba oltotta ki 1939 szeptemberében Varsóban, másik leánya 1943-ban a Gestapo fogságában a kegyetlen kínvallatások következtében lett öngyilkos, felesége, Mieczysława koncentrációs táborban vesztette életét. A második világháborút csak a legidősebb lány, Ilona élte túl. A család utolsó, varsói lakhelyének és a Varsói Egyetem Hungarológiai Tanszékének falaira Korompay Emánuel Aladár emlékét idéző táblák kerültek.

 

 

 

Korompay Emánuel és felesége, Mieczyslawa

 

 

Az Árpád Gimnázium falára – a már meglévő emléktábla mellé – került 2017 áprilisában Andrzej Przewoznik, a Lengyel Nemzeti Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács egykori főtitkárának Emléktáblája.

 

 

A kiváló történész azon a 2010-ben Szmolenszk közelében lezuhant repülőgépen vesztette életét, amely a lengyel államfőt és kíséretét szállította.

 

 

A szerencsétlenség 96 halottja között az egykori áldozatok rokonai mellett a lengyel közélet prominens képviselői voltak. A két nemzet történelmének kapcsolatát kutató történész magas állami tisztségekkel felruházva dolgozott az óbudai Katinyi Mártírok Emlékmű létrehozásáért, de annak avatási ünnepségén már nem vehetett részt. Az emlékművet 2011. április 8-án szentelte fel Janusz Juliusz apostoli nuncius a lengyel és a magyar államfő jelenlétében.

 

 

 

Széri-Varga Géza

 

1951-ben Budapesten született, Komáromban nőtt fel, ahol tízéves korában egy ottani szakkörben kezdett el rajzolni. 1966 és 1970 között járt a budapesti Török Pál utcai Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba, majd 1971 és 1976 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait ötvös, illetve szobrász szakon. Mesterei Borbás Tibor, Mikus Sándor és Somogyi József voltak. 2004-től a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára. 1976-tól 2002-ig Békéscsabán élt, 2002-től Csobánkán lakik.

 

Első kiállítását 1978-ban rendezte. Az elmúlt négy évtizedben munkáit – itthon és külföldön – több mint 30 díjjal tüntették ki. Készít emlékműveket, domborműveket, portrékat, kisfigurákat, plaketteket, egyszerűbb és összetettebb kompozíciókat. Legkedvesebb anyaga a bronz, a sokféle kő és fa, de vasat, acélokat és üveget is használ, illetve gyakran ezek kombinációit.

 

A művész alkotói munkásságáról így vall: „Minden feladatban az új megoldások lehetőségét keresem, talán ezért elég különbözőek. Ha a kifejezés érdekében fontosnak tartom, szívesen használok számomra új anyagokat, technikákat, például acél és vízsugaras vágást a Katinyi Mártírok Emlékművén, vagy üvegbetont a kitelepítettek emlékművéhez. Amennyire csak erőmből és lehetőségemből telik, a tervezéstől a szobor felállításáig magam végzem a munkákat, természetesen megfelelő kivitelező műhelyek segítségével. Kisplasztikáim bronzöntését nagyrészt saját műhelyemben végzem, ugyanígy a faragásokat is.”

 

 

 

 

Szerte az országban számos Széri-Varga Géza szobor látható, Békéscsabán például 15 plasztikai alkotása díszíti a köztereket. A III. kerületben ez az első munkája?

 

Óbudán ez az első szobrom, de Budapesten több alkotásom is megtalálható: a pesti rakparton áll Bibó István mellszobrom, a Szarvas téren pedig A Hortobágyra kitelepítettek emlékműve. Ezekre az alkotásokra pályázaton nyertem el a megbízásokat. További budapesti köztéri műveim, Janikovszky Éva síremléke a Farkasréti temetőben és Probocskay Endre portréja a Kertészeti Egyetem parkjában található.

 

 

 

 

Janikovszky Éva síremléke a Farkasréti Temetőben

 

 

 

 

Hortobágyra kitelepítettek emlékműve a Szarvas téren

 

 

 

  

Gróf Batthyány Lajos

  

 

A győztes terv a zsűri megfogalmazása szerint „egy hatalmas fekete gránitkockát magába foglaló, áttört felületének rajzolatával erdőt imitáló, megbillent rozsdás vas kubus, a valóság egyszerű, világos, közérthető, didaktikus átirata”. Honnan származik az ötlet, hogy vasból formálja meg az erdőt?

 

Évezredek óta kőbe és bronzba álmodjuk az emberi testet, a húst, a csontot, miért ne lehetne rozsdás corten acélba álmodni a borzalmak erdejét? Építészmérnök fiamnak, Széri-Varga Zoltánnak is része volt az anyagválasztásban.

 

A bírálat hangsúlyozza, hogy a koncepciót a bizottság tagjainak többsége, a lengyel szakértők pedig egyértelműen az emlékmű céljaira leginkább alkalmas tervnek ítélték. Mi tudható a szobor anyagairól és méreteiről?

 

A szoborhoz felhasznált anyagok – beton, gránit, vas – befoglaló mérete nagyjából 4x4x4 méter. Ehhez számolandó a kompozíció szerves részét képző, a „dőlt kocka” alapra vetett burkolati „árnyéka” 2–3 méteres kiterjedéssel.

 

 

 

 

 

Hogyan oldották meg a világítás problematikáját?

 

Zoltán fiammal készítettem az emlékművet, vele együtt törtük a fejünket a legoptimálisabb, leghatásosabb megoldáson. A beépített világítással rengeteget kísérletezgettünk a megfelelő pozíciók megtalálása érdekében. Több fénytechnikával foglalkozó szakember is részt vett ezeken a megbeszéléseken, és természetesen a szerelést is ők végezték.

 

 

Úgy érzem, hogy a rejtett világítást végül nem tudtuk kompromisszumok nélkül, a kedvünk szerint megoldani.

 

 

A BDK (Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.) akkori szabályzata szerint nem építhettünk be kisméretű, nagyobb fényerősségű LED világítótesteket, pedig olyanokkal is kísérleteztünk. Fontosnak tartom, hogy legyen elegendő fényerő. Szeretném megélni a világítótestek LED-re való kicserélését.

 

 

 

 

 

Mi a véleménye a helyszínről?

 

Tökéletesen elégedett vagyok vele. Először féltem az amfiteátrum közelsége miatt, nem szerettem volna e romjaiban is csodálatos római építmény környezetét, méltóságát háborgatni, de úgy érzem, nem zavarják egymást. Az Árpád Gimnázium közelsége szintén adottság, de szerintem az emlékmű stílusában illeszkedik a gimnázium épületéhez.

 

 

Szerencsés a helyválasztás azért is, amit az amfiteátrum szintén erősít, mert itt a diákok számára nap nap után megadatik a találkozás a történelmi események mementójával.

 

 

Milyen történelemi előtanulmányokat folytatott a mű elkészítéséhez?

 

Hosszasan foglalkoztam ezzel a sötét, kegyetlen és sokáig titkolt eseménnyel. Megismertem a katinyi borzalom pontos történetét és utóéletét is. Természetesen hatással volt rám Andrzej Wajda Katyn című filmje is. Mindaz, amit megtudtam, erősen hatott az emlékmű kialakítására, az emlékmű mondanivalójának megfogalmazására. Nagy örömmel tölt el, hogy a sztálini önkény ellen emelt monumentális szoborművem megvalósulhatott, és hogy így fejezhettem ki, adhattam hangot véleményemnek, ami bizonyosan sokakéval egyezik. „A katinyi mártírok budapesti emlékműve az igazság bizonyítéka, győzelem a hazugság felett” – jelentette ki Bronisław Komorowski lengyel államfő. Tudom, hogy lengyel és magyar delegációk folyamatosan koszorúzzák. Ezért is volt fontos, hogy elkészülhetett Magyarországon, Budapesten, Óbudán ez az emlékmű, a lengyel katonákat és értelmiségieket likvidáló szovjet különleges osztagok katinyi erdőben elkövetett gyilkosságai mementójaként.

 

 

Óbudai felállítása, ahogy azt beszédében a lengyel államfő is kiemelte, erősíti a  magyar-lengyel barátságot, kifejezi együttérzésünket.

 

 

Az igazságot nem lehet föld alá rejteni

 

Lengyelország 100 éve, 1918-ban nyerte el a függetlenségét, és egyesítette azokat az országrészeket, amelyek a Napóleoni háborúkat lezáró Bécsi kongresszuson 1815-ben történt feldarabolását, államiságának megszüntetését követően a Habsburg Birodalom, Németország és Oroszország uralma alá kerültek. A Harmadik Birodalom 1939. szeptember 1-jén azzal a céllal indított háborút Lengyelország ellen, hogy a Párizs környéki békediktátumban elcsatolt lengyel területeit visszaszerezze. Az agressziót elítélő Franciaország és Nagy-Britannia pár napra rá hadat üzent a Harmadik Birodalomnak, így a háború helyi konfliktusból előbb európaivá, később pedig világméretűvé terebélyesedett. Az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt Molotov-Ribbentrop Paktum értelmében a Vörös Hadsereg 1939. szeptember 17-én keletről indított támadást Lengyelország ellen a keleti területekért.

 

 

A harcok során fogságba esett mintegy 200 ezer lengyel állampolgár közül a szovjet hatóságok 1940 áprilisában és májusában közel 22 ezer hadifoglyot – akiknek többsége katonatiszt volt – meggyilkoltak a Katiny melletti erdőben.

 

 

A Szovjetuniót 1941-ben megtámadó német egységek 1943-ban találták meg a tömegsírokat, és az általuk létrehozott nemzetközi vizsgálóbizottság egyértelműen bizonyította, és a sajtón keresztül közzé is tette a sztálini rendszer rémtettét. Orsós Ferenc (Temesvár, 1879 – Mainz, 1962) nemzetközi hírű magyar professzor, aki az első világháborúban katonaorvosként szerzett tapasztalataira alapozva a törvényszéki orvostan nemzetközileg ismert és elismert szaktekintélye volt, fontos szerepet vitt a katinyi tömegmészárlás áldozatainak azonosítása, a cselekmények elkövetési időpontjának meghatározása során.

 

 

 

 

Dr. Orsós Ferenc patológus, törvényszéki orvos. 1918-1935 között a Debreceni Egyetem kórbonctan tanára.
Fotó: Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

 

 

A katinyi Nemzetközi Szakértői Testület tagjai a fronthelyzet alakulása miatt munkájukat csak részben tudták elvégezni. 1943 végén Katiny ismét szovjet kézre került, és az általuk létrehozott bizottság – amelyet Nyikolaj Burgyenko neurológus professzor, igazságügyi orvosszakértő vezetett, és tagjai voltak többek között Alekszej Tolsztoj író, Nyikolaj kijevi és halicsi pátriárka, Kalasnyikov fegyverkonstruktőr és Szurov orvostábornok is – a halottakat újra exhumálta, és azt nyilatkozta, hogy a kivégzéseket nem 1940-ben, hanem később a német hadsereg követte el.

 

 

A németeket elmarasztaló szovjet vélemény nyilvánosságra kerülése után Dr. Orsós Ferenc 1944. február 27-én a Magyarország című lapban cáfolta a katinyi tömegsírokkal foglalkozó szakszerűtlen nyilatkozatot.

 

 

Orsós professzor 1944. december 6-án hagyta el Magyarországot a Halléba telepített Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának kormánybiztosaként, majd 1945-ben amerikai fogságba került. A nála lévő – katinyi eseményeket bizonyító – dokumentumokat valószínűleg ekkor adta át a szövetséges hatóságnak.

 

A nürnbergi perben a szovjetek vádat emeltettek az 537-es számú Wehrmacht alakulat ellen arra hivatkozva, hogy a katinyi vérengzést ez az egység hajtotta végre. A törvényszék előtt az 537-es számú Wehrmacht alakulat parancsnoka, Ahrens ezredes dokumentumokkal bizonyította, hogy egysége híradós zászlóalj volt, és a tömeggyilkosság szovjetek által megadott időszakában nem tartózkodott Katiny körzetében.

 

1945 februárjában a szovjet titkosszolgálat Orsós Ferencet kereső különleges megbízottai lefoglalták a budapesti Törvényszéki Orvostani Intézet teljes történeti és szakmai iratanyagát, majd a Szovjetunióba szállították, ahonnan azok többé nem is kerültek vissza. Orsós professzort itthon a Népbíróság háborús főbűnösként kívánta perbe fogni, azonban kiadatását a nyugati szövetségesek megtagadták. 1945. július 20-án kezdeményezték Orsós Ferenc MTA-tagságának megszüntetését, a testület ki is zárta tagjainak sorából. A professzort 1946-ban a Mainzi Egyetem Képzőművészeti Kara meghívta a művészeti anatómia tanárának. Törvényszéki orvostannal többé nem foglalkozott. Ez alól kivételt képezett 1951-ben az Egyesült Államok Képviselőházi Bizottságának meghallgatása, amely megállapította a sztálini diktatúra felelősségét.

 

 

Jaruzelski lengyel államfő 1990. áprilisi moszkvai útja alkalmával a Szovjetunió hivatalosan is elismerte, hogy 1940-ben az NKVD (Belügyi Népbiztosság) különleges alakulatai követték el a tömeggyilkosságot.

 

 

Gorbacsov szovjet pártfőtitkár ekkor adta át a terhelő dokumentumok egy részét, amelyek között szerepelt az az 1940. III. 5. keltezésű, Lavrenytij Berija által készített jegyzék, amely javasolja a lengyel hadifoglyok bizonyos tagjainak likvidálását. Az előterjesztés Sztálin, Vorosilov, Molotov és Mikojan aláírásával került jóváhagyásra.

 

 

 

 

A Szovjetúniót megtámadó német egységek 1943-ban találták meg a tömegsírokat.
Forrás: mult-kor.hu

 

 

Andrzej Wajda 2009-ben bemutatott Katyn című filmje szuggesztív módon és történelmi hűséggel idézi fel a lengyel tisztek és értelmiségiek megsemmisítésének tragédiáját, a katinyi erdő szörnyű titkát.

 

 

Közel egy időben ezzel a filmmel került a Magyar Televízió műsorába a lengyel történészek Katinyról szóló dokumentumfilmje, amely a fogolytáboroktól követi a lengyel tisztek és értelmiségiek sorsát a tömegsírok feltárásáig.

 

 

Mindkét filmalkotás kiemeli Orsós Ferenc professzor törvényszéki orvosszakértő szerepét az elkövetők beazonosításának, a halál okának és az elkövetés idejének bizonyításában. 2009-ben jelent meg Allen Paul Katyn A sztálini vérengzés és a lengyel feltámadás ígérete című könyve, amelyben a történész-szerző aprólékos elemzése tárja fel a tényállást, értékelve Orsós Ferenc orvosszakértői munkásságát is. Kapronczay Károly orvostörténész írása – Orsós Ferenc és Katiny tömegsírjainak azonosítása – időrendi sorrendben követi és foglalja össze a katinyi tragédia eseményeit, és rámutat Orsós Ferenc vitathatatlan szerepére az áldozatok törvényszéki orvostani vizsgálatában (Három történész köszöntése, szerk.: Gazda István, Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 86., Budapest, 2010). Dr. Sótonyi Péter és Dr. Sótonyi Gergely a MediArt szakfolyóiratban 2010-ben megjelent Orsós Ferenc, a katyini tömegmészárlás főszakértője című cikke szintén fontos adalékokkal szolgál a témában.

 

 Forrás:

 https://obudaianziksz.hu/zarandokhely-lett-a-katinyi-martirok-emlekmuve-obudan/

 

 
Limanowskie Stowarzyszenie Historii Ożywionej Jabłoniec 1914
Adres: ul. T.Kościuszki 6, 34-600 Limanowa
KRS: 0000485295
NIP: 7372203252
REGON: 122988528
Partnerzy:
Ta strona wykorzystuje pliki cookies i inne technologie. Korzystając z witryny wyrazasz zgodę na ich używanie.Dowiedz się więcejRozumiem