Kaliforniában élek, de a 2020-as Covid-járvány előtt szinte minden évben elutaztam Budapestre és Bécsbe. Bécsben ritkán hagytam ki a lehetőséget, hogy átmerengjem az európai történelem évszázadait, lassan végigsétálva a Kapuzinergruft folyosóin. Közel 30 év alatt sok magyar nyomot láttam, például leveleket, melyeket gyermekek írtak Sissi császárnőnek...Amelyik szarkofág a legjobban megragadott a kezdetektől fogva, a többi közül kiemelkedik és mindnél díszesebb, Mária Terézia császárnőé. Ausztria tiszteletteladózik egykori uralkodói közül az egyik legelismertebbnek, akinek élete Magyarországot is megérintette. A legenda szerint minden oldalrólellenséggel körülvéve, az újonnan megkoronázott Mária Terézia megjelent a magyar Országgyűlés előtt és katonai segítséget kértMagyarországtól,karjában tartva az alig néhány hónapos József koronaherceget. Az alkalom olyan hatással volt a résztvevőkre, hogya Magyar vezetők egybehangzóan megfogadták: „Vitam et sanguinem pro rege nostro”, azaz „Életünket és vérünket királyunkért!” (a törvénykönyvben csak "királyra" volt kitétel). Ekkor 1741-et írtunk.Először az 1990-es évek elején, mint újonnan végzett kaliforniai ügyvéd utazhattam Bécsbe Los Angelesből, és fedezhettem fel a Kapuzinergruft folyosóit. Közeledve előre láttam a szarkofágok közül a legnagyobbat, a legdíszesebbet. Először azt hittem, hogy csak a gyenge megvilágítás végett, de mintha egy kis csokor friss viragot látnék rajta, egy magyar nemzetiszín selyemszalaggal. Közelebb érve láttam, hogy ez a legelegánsabb sírhely Mária Teréziáé. A szalag valóban piros-fehér-zöld volt, rajta arany betűkkel: "A magyar huszárok". Az ezt követő években gyakran visszatértem a Kapuzinergruftba és minden alkalommal friss virágot találtam a szarkofág alapzatán, a huszárok szalagjával. Természetesen egyik alkalommal sem láttam, hogy ki hozta a virágokat, de fiatalemberként elképzeltem egy kis csoport huszárt, akik a háború végén Ausztriába menekültek, majd rendszeresen megjelentek itt, eleget téve egy régi fogadalomnak.A szerző felvételeAz évtizedek teltével a virágok kevesebbek voltak és ritkábban cserélődtek. Éreztem, hogy a huszárok fogyatkoznak, míg valószínűleg már csak egy utolsó idős úr maradt, aki hajlott háttal, de szilárd erényekkel, még mindig lement a Kapuzinergruftba.Aztán jött 2019, a legutóbbi látogatásom, még mielőtt a járvány meghiúsította a nemzetközi utazásokat. Mária Terézia felé közeledtem. A szarkofág ott volt, de virágok és szalag már nem.Úgy tűnik, az utolsó itteni magyar huszár is csatlakozott bajtársaihoz a Hadak Útján...
Dr. F. D.
Cikk forrása: Hadak Útján Bajtársi HíradóA Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének tájékoztatója
