Bréda Tivadar a párkányi Memoriae Patrum elnöke, hadisírkutató
Bréda Tivadar, a Memoriae Patrum elnöke kifejtette, a Hadtörténeti Intézet adatbázisából kiszűrték a Felvidéken elesett és eltemetett magyar katonákat, majd a honismereti társulás honlapjára telepítettek egy külön keresőprogramot, ami csak a mai Szlovákia területén a II. világháborúban elesett magyar katonák adatait tartalmazza. Ezt az adatbázist egészítették ki a társulás hadisírkutatói a saját kutatási eredményeikkel.
A honismereti társulás elnöke kitért arra, hogy
körülbelül háromezerre tehető a mai Szlovákia területén elesett magyar katonák száma, eddig 2200-2300 van név szerint azonosítva. Sajnos sírjaik több mint hetven százaléka már nem található meg.
Szentiványi Kiss László főhadnagy sírja
1944-45-ben visszavonulóban volt a magyar hadsereg a területről, többeket a partizánok végeztek ki oly módon, hogy elvették azonosítóikat és sok esetben temetetlenül hagyták őket az erdőben. Később ezeket a halottakat a helyiek temették el, sírjaikra az ő elmondásuk alapján bukkantak. A társulás 4-5 aktív kutatója a temetőkben kutakodik, illetve a települések egyházi és községi halotti anyakönyveiben, irattárakban. A helytörténészek is nagy segítségükre tudnak lenni.
Mivel Szlovákia és Magyarország között még mindig nincs aláírva a hadisírgondozásról szóló egyezmény, ezért exhumálásra nincs lehetőség.
Ez komoly gond, mert így a bizonyosság helyett, csak a szemtanúk vagy a helytörténetet kutatók elbeszéléseire támaszkodhatnak. E miatt nem tudják létrehozni az elesett magyar katonák központi temetőjét sem, pedig szovjet, román és német temetőkből van jó pár. A Barton létre hozott központi emlékhely egyelőre tehát csak szimbolikus temető.
Régen sokan készítettek ilyen vázlatokat, hogy katonatársaik beazonosíthatóak legyenek