JABŁONIEC 1914
Limanowskie Stowarzyszenie Historii Ożywionej
Aktualności
dodano: 02-12-2020 17:20:07,
odsłon: 1212
PL / HU
A huszár büszke, szép, küllemében, megjelenésében magyar
A szabadságharc alatt, 1849-ben, Kossuthék hat új huszárezredet szerveztek.

Pap György, a Fehérvári Huszárok Egyesülete hagyományőrző huszára gyakran tart rendhagyó tanórákat iskolákban. Csütörtökön saját falujában, Kápolnásnyéken tartott előadást, ezt követően otthonában találkoztunk vele, egyenruhában fogadott minket. Előadásain is bizonyára gyakran elhangzik, amit nekünk is elmondott, hogy a szabadságharc idején Kossuthék a meglévő dicsők mellé hat új huszárezredet szerveztek, ’49 őszétől kezdve. A hatodikat, az Attila-huszárezredet 1849. június-júliusában szervezték.

 

– Ez a huszárezred, meg a többi is felnőttek a feladatukhoz. Bár először a tarka zsinóros régi huszárok lenézték a vörös zsinóros új huszárokat, azt mondták, nem igazi katonák, a gyakorlat mégis azt mutatta, hogy felnőttek a feladatukhoz, nagyon jól teljesítettek ezek az új huszárezredek – mesélte. – A semmiből lettek az új huszárezredek. Keretüket, a kiképzőket, az altiszteket, a tiszteket azokból a huszárezredekből adták, amelyek már léteztek. A szabadságharc ideje alatt sok arra érdemes altisztet léptettek elő tisztté, ők képezték ki az új huszárokat, ők igyekeztek beléjük plántálni azt a bizonyos huszárszellemet – fogalmazott előadónk.

 

 

Pap György, a Fehérvári Huszárok Egyesületének hagyományőrző huszárja gyakran tart rendhagyó tanórákat
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap 

 

 

No, mi is az a huszárszellem?

 

– Először is a saját tudásban való hit és bizalom. Évszázadokon keresztül – generációkon átívelő – folyamatos kiképzés: az öregek mindig átadták az újoncoknak a megfelelő ismereteket. Azok aztán vagy helyt tudtak állni, és akkor megmaradtak, vagy gyengének bizonyultak, és akkor a csatában elvesztek, kihullottak. Volt egy bizonyos huszárgőg, ez szintén a szellem része volt. Bajtársiasság. A lovon ülő ember büszkesége ahhoz képest, aki gyalog menetel, viccesen leszólogattak a bakáknak, hogy „mi van, testvér, mi a helyzet odalent?” vagy „nem nagy-e sár?” A huszárok között jóval nagyobb bajtársiasság uralkodott, mint a hadsereg egyéb más alakulataiban. A tisztjeiket minden felett elfogadták, nagyon szívesen hallgattak az altisztjeikre, hiszen azok éjjel-nappal együtt voltak velük – fűzte tovább Pap György.

 

Kripcsi-Szabó József is a Fehérvári Huszárok Egyesületének jeles hagyományőrzője, beosztására nézve fegyvernök. Becses fegyvertárában a huszárok által 1848-49 idején használt fegyverek egyik legjelentékenyebb darabja egy belga gyártmányú puska.

 

– Liègeben készült. Kossuthék rendeltek 20 ezer puskát, amiből 8 ezer be is jött az országba. Ez azok közül való. Ez a modern fegyverek elődje, egy Augustin-rendszerű puska, amit 1795-ben találták fel, ez egy 1845-ös típus – mutatta a fegyvernök.

 

  

Kripcsi-Szabó József hagyományőrző fegyvernök kezében egy Liège-ben készült belga gyártmányú Augustin-rendszerű puskával
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

 

 

József a huszár szó eredetét másképp magyarázza, mint az értelmező szótárak többsége, de ettől még, sőt, ezzel együtt is nagyon érdekes, amit mondott

 

– Mátyás király 1478-ben írta az apósának Nápolyba, hogy vannak könnyűlovasaink, a huszárok. Korábban, Zsigmond király korában húsz jobbágytelek után kellett kiállítani egy lovas katonát. Feltehetőleg ebből van a huszár kifejezés. Régen még a telkeket is árban számolták, nem négyzetméterben vagy másban – magyarázta a hagyományőrző fehérvári huszár. – Az értelmező szótárban szerb rabló katonákról beszélnek – tette hozzá.

 

  

1892 mintájú honvédcsákó, őrmesteri csákópaszománnyal
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

 

 

Akik járták az elmúlt években például fehérvári március 15-i programokat, alighanem találkoztak már Pap Györggyel és Kripcsi-Szabó Józseffel is. Hogyan tekintenek a hagyományőrző huszárokra az emberek? – kérdeztük.

 

– A legtöbben nagy empátiával, elfogadókészséggel – felelte György. – Nagyon sokan, különösen, akik fontosnak tartják a magyarságukat, fontosnak tartják a nemzeti érzelmük kifejezését, azok meleg rokonszenvvel. De még a közömbösök sem tudnak igazán közömbösök lenni! Gondolok itt az olyan esetekre, amikor egy bemutató után leszállunk a lóról, lovagoltatjuk a gyerekeket, de még a felnőttnek is megengedjük, hogy felkapaszkodjanak. Valamikor az ötvenéves háziasszony is addig ácsingózik, míg fölsegítjük a nyeregbe. Valamilyen formában mindenkit megérint, amit lát. A huszár szép, büszke, küllemében, megjelenésében magyar. Nem is lehet még egy fegyvernemet vagy csapatnevet említeni, ami annyira magyar, mint a huszárság. Nem véletlen, ezt mi adtuk Európának – jelentette ki.

 

 Majer Tamás

 Źródło artykułu - információforrás: www.feol.hu

https://www.feol.hu/vezeto-hirek/otthonaban-talalkoztunk-pap-gyorggyel-a-fehervari-huszarok-egyesuletenek-hagyomanyorzo-huszaraval-3879552/

 
Limanowskie Stowarzyszenie Historii Ożywionej Jabłoniec 1914
Adres: ul. T.Kościuszki 6, 34-600 Limanowa
KRS: 0000485295
NIP: 7372203252
REGON: 122988528
Partnerzy:
Ta strona wykorzystuje pliki cookies i inne technologie. Korzystając z witryny wyrazasz zgodę na ich używanie.Dowiedz się więcejRozumiem