Kollégánk helyzetjelentése szerint a Postarét környékén minden utcasarkon rendőrök állnak, a város bejárataihoz pedig csendőröket vezényeltek ki. A tömeg folyamatosan érkezik a négy órától kezdődő megemlékezésre: székely zászlókkal, zeneszó kíséretében énekelve vonulnak a Székely vértanúk emlékművéhez.

HIRDETÉS

Délelőtt Sepsiszentgyörgyön is tartottak megemlékezést a székely szabadság napja alkalmából a Turul-emlékműnél.

Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Több RMDSZ-es politikust, továbbá katalán és olasz meghívottakat is lehet látni a tömegben, egyelőre nem tudni, hogy ők felszólalnak-e a megemlékezésen – jelenti a helyszínről kollégánk. Jelen van többek között Tőkés László, az EMNT, valamint Szilágyi Zsolt az EMNP elnöke, továbbá Kovács Levente, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke.

Az emberek folyamatosan érkeznek: több csoportosulás rezesbanával, énekelve vonul, a háromszékiek hosszú, kifeszített székely zászlót hoztak magukkal, ezzel vonultak fel, sőt még török zászló is van a rendezvényen – ezt örökítette meg fotósunk is.

Fotó: Barabás Ákos

Szili Katalin határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke levélben üdvözölte a székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen rendezett megemlékezést és felvonulást. Mint írta: a három erdélyi magyar párt január 8-án aláírt közös nyilatkozatával létrejött egyfajta erős egység, „hiszen egyet akarunk, önigazgatást és szabadságot a székelységnek”. Kiemelte: a szabadság szó időről időre új értelmet nyer, az ő feladatuk pedig, hogy megpróbálják megérteni a mának szóló üzenetét. „Számunkra ma a szabadság a területi, kulturális és személyi autonómiát, magyar anyanyelvünk egyenjogúságát, nemzeti jelképeink szabad használatát, önálló médiát, és végül a társnemzeti elismerést jelenti” – fogalmazott. A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: a székely szabadság napi felvonulás Európának szóló üzenete az, hogy a székelyeknek ugyanolyan jogok járnak, mint Európa bármely nemzeti közösségének. Hozzátette: a székelység önigazgatásával, autonómiájával Romániát, és ezzel Európát kívánja gazdagítani. Szili Katalin kitért arra is, hogy hasonló üzenete van a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezésnek is, amely azt üzeni Brüsszelnek, hogy álljon ki a szülőföldjén boldogulni kívánó nemzeti közösségekért.

Fotó: Haáz Vince

Tőkés László ünnepi beszéde kezdetén a 450. évfordulója és az időszerűség jegyében a tordai vallásszabadságról emlékezik meg.

 ”Az autonómia legitim kinyilvánítása szándékával gyűltünk össze a mai napon. Az autonómia összefogásra, emlékezésre, békés tüntetésre mozgósít bennünket”

– mondta el Tőkés.

A tömeg hangos Autonómiát! felkiáltással szakította félbe az egykori püspök beszédét.

Fotó: Haáz Vince

Az erdélyi közösség többszintű autonómiájának létrehozására törekszünk – jelentette ki Tőkés, tiltakozva Dabis Attila a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottjának Romániából való kitiltása ellen.

Tőkés László szerint miként Orbán Viktor miniszterelnök magyar Magyarországot és európai Európát akar, úgy

a székelyeknek is azt kell kívánniuk, hogy Székelyföld maradjon székely föld, Erdély pedig Románia határai között is maradjon Erdély.

Fotó: Haáz Vince

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Marosvásárhelyen kijelentette: Magyarország Romániának, az erdélyi magyarság pedig az együtt élő románságnak nyújt testvérkezet.

"Készen állunk a párbeszédre, a megegyezésre."

Hozzátette: az erdélyi magyarok tartják magukat az 1918-as gyulafehérvári népgyűlés és az 1919-es párizsi kisebbségi szerződés magyarokra vonatkozó szakaszaihoz, és elvárják a román parlamenttől, hogy elfogadja a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet.

Tőkés László kijelentette: nem elég az a nyilatkozat, amelyben az erdélyi magyar pártok vállalták, hogy összehangolják autonómiaprogramjaikat. Úgy vélte a székely szabadság napja előrelépés a tényleges együttműködés felé, hiszen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „jobbik része” is a szervezők mellé állt.

A jelenlévők hangos kiabálással fejezték ki nemtetszésüket amiatt, hogy a román hatóságok megakadályozták Dabis Attilának, az SZNT külügyi megbízottjának a belépését Romániába. Izsák Balázs SZNT-elnök bejelentette: a Dabis Attila kitiltása nem marad jogi következmények nélkül.

Dabis Attila kitiltását Jordi Xucla i Costa, a Katalán Európai Demokrata Párt spanyol alsóházi képviselője is megbotránkoztatónak tartotta. Kijelentette: európai fórumokon fogja szóvá tenni a történteket. A katalán politikus arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy a székelyeknek és a katalánoknak kétszer okosabbaknak, kétszer kitartóbbaknak, kétszer jobb stratégáknak kell lenniük mint országaik többségi lakosságának, hogy szabadságukat megvalósíthassák.

Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátusi képviselője egy a madár szabadságáról szóló baszk népdalt elénekelve szerzett emlékezetes pillanatokat a résztvevőknek. Az Európai Szabad Szövetség (EFA) nevében szóló Gio Paolo Baglioni Olaszország példáját említve jelentette ki:

nem igaz, hogy egy egységes és oszthatatlan államban nem lehetnek területi autonómiák.

"Ha nekünk sikerült elfogadnunk a saját államunk több nemzetiségű voltát, miért ne sikerülne Romániának is”

– jelentette ki a politikus.

Fotó: Haáz Vince

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azért tartotta egyetemes magyar ügynek a székely autonómia ügyét, mert – megfogalmazása szerint –

"ha a székelyek erősek, a magyarok erősek, és ha a magyarok erősek, akkor Erdély erős."

A politikus szerint Bukarest azért ellenzi a székely autonómiát, mert fél, hogy sikeresebb lesz, mint a központosított kormányzás.

"Az autonómia békét, stabilitást és szeretetet hoz"

– mondta Szilágyi.

Szabolcs Attila, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke azt a pillanatot idézte fel, amikor Budafok polgármestereként öt éve Magyarországon elsőként kitűzte a hivatalára a székely zászlót. Úgy vélte: a zászló azóta a szabadság, az összetartozás jelképe lett, és a jelképre ma is nagy szükség van.

A székely szabadság napját levélben üdvözölte a Marosvásárhelyen alakult Szabad Emberek Pártja (POL). A román-magyar regionális vegyes párt elnöke, Dan Mașca a romániai regionális mozgalmak „lándzsahegyeinek” nevezte a székelyeket.

Dávid László, a Sapientia EMTE rektora az SZNT Gábor Áron-díjasaként mondott beszédet.

A tömeg a székely vértanúk vesztőhelyének a megkoszorúzása után egy 2,5 kilométeres felvonulásra indult, hogy a prefektusi hivatalban átadja a megmozdulás petícióját.

Fotó: Haáz Vince

A tüntetés petícióját, amelyet Románia kormányának és parlamentjének címeztek, de amelyet tájékoztatásképpen Klaus Iohannis államfőnek is elküldenek, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olvasta fel a székely vértanúk emlékműve előtt, és a tömeg közfelkiáltással fogadta el. A dokumentum arra emlékeztet, hogy Románia az Európa Tanácshoz történt csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt a tanács 1201/1993 számú ajánlásának teljesítésére, amely ezáltal kötelező érvényűvé vált. A dokumentum 11. cikkelye pedig éppen az önálló közigazgatásról, és a különleges státusról szól.

Amint a petícióban a szóban forgó cikkelyt idézték: „Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.”

A petícióban megállapítják: az eltelt negyed század során Románia ezt a kötelezettségvállalását nem teljesítette, az ezzel kapcsolatos párbeszédet hatóságai elutasították. Arra emlékeztettek, hogy a román parlament asztalán van a székelyföldi autonómia törvénytervezete, így senki előtt nem titok, hogy mit kíván a székely nép.

A petíció nyomatékosítja: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát. A dokumentum szerint az autonómia biztosítása Románia érdekeit is szolgálná.

A petíció elfogadásával a megmozdulás résztvevői követelték, hogy Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott és a parlament elé terjesztett jogszabálytervezet alapján. Kérték ugyanakkor, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben a székelyföldi közösség akaratát és vállalt nemzetközi kötelezettségeit.

„Követeljük, hogy a parlamenti vitával párhuzamosan a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal! Tiltakozzunk az ellen, hogy a jogállam intézményeit az itt élő, román állampolgárságú magyarok elnyomására, megfélemlítésére és üldözésére használják!” – áll a dokumentumban. A petícióban leszögezték: teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarnak Székelyföld minden lakosának.

Fotó: Haáz Vince

Rendbontás nélkül zárult a székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezés és felvonulás – közölte a csendőrség. Adina Chis, az eseményt biztosító csendőrségi mobilegység szóvivője az MTI-nek elmondta: semmilyen rendbontást nem regisztráltak. Hozzátette: a csendőrség köszönetet mond mind a szervezőknek, mind a résztvevőknek azért, hogy civilizált módon éltek a tiltakozás jogával.

A felvonulás utcáin a csendőrség lezárta a forgalmat. A tiltakozók Kossuth-nótákat énekelve, időnként az „autonómiát!” és az „itthon vagyunk!” jelszót skandálva zavartalanul felvonultak a város főterére, ahol a prefektusi hivatal képviselőjének átadták a közfelkiáltással elfogadott petíciót. A felvonulás során a menetoszlop csaknem egy kilométeresre duzzadt.

A petíció átadása, a magyar és a székely himnusz eléneklése után feloszlott a tömeg, a máshonnan érkezettek felszálltak az autóbuszokra, és elindultak haza.