Juhász Ákos képgalériája

Az avatóünnepségen először Ujpál Zsolt Gilbert, az emlékmű felállítását kezdeményező Miskolci Tükörkép Közéleti Egyesület elnöke beszélt, aki az összefogás, a közös munka fontosságára hívta fel a figyelmet. 

- Szentül hiszek abban, hogy az emberek bizonyosfajta célok érdekében képesek összefogni, ez a gondolat hívta életre magát az egyesületet is, melynek alapötlete már 2009-ben megvolt. Tíz év kellett, hogy a gondolatból valóság legyen, talán sokan emlékeznek rá, a miskolciaknak tavaly a városnapján azzal mutatkoztunk be, hogy hazahoztuk és bemutattuk a Fekete kutya másolatát. A most megvalósuló emlékmű alapötlete Reiman Zoltán írótól származik, ő említette nekem, hogy a lillafüredi alagút felett az 1930-as évek végéig látható volt egy „Nem! Nem! Soha! felirat és jó volna ezt visszaállítani – kezdte az elnök.

Jövőbe mutat

Ujpál Zsolt Gilbert kiemelte, a békediktátum aláírásának 100. évfordulójához közeledve levélben írták meg kezdeményezésüket Veres Pál polgármesternek, aki támogatta az ötletet. „Nem sokkal ezután Szunyogh László főépítész hívott meg minket a városházára, ahol megtudtuk, tovább gondolták a történetet. Maradandóbb, nemesebb alkotásra tettek javaslatot, mely nem csak a múltra fókuszál, hanem tovább, a jövőbe is mutat.”

A Taba Benő építész által tervezett emlékfal végül néhány hét alatt, az önkormányzat és civilek összefogásával valósult meg. Az egyesület elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki támogatta az emlékhely létrejöttét.

- Az egyesület életre hívásakor hittem abban, hogy a jó dolgok mellé, odaállnak az emberek, a jó ügyért képesek összefogni. Örömömre szolgál, hogy bebizonyosodott, igazam volt. Trianon természetesen minden magyarnak fáj. Ez az emlékfal viszont a múlt mellett egyértelműen a jövőbe is mutat, és azt üzeni: tovább kell lépni, és össze kell fogni! – tette hozzá Ujpál Zsolt Gilbert.

Reiman Zoltán

Ezt követően Reiman Zoltán az egyesület alelnöke, majd Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum megbízott igazgatója idézte fel a száz évvel ezelőtti eseményeket, részletesen beszéltek arról, milyen veszteség érte az országot, a nemzetet. A múzeumigazgató emlékeztetett, az ország több történelmileg és gazdaságilag is fontos nagy városát, így többek között Kassát is elvesztette.

Az összefogás nem határok függvénye

- Borsod központja feladatokat örökölt, a tragédia sajátos következményeként erősödött Miskolc centrális szerepköre az észak-keleti határhelyzetben. Miskolc városa viszonylag gyors intézkedéssel a Kassai, Kolozsvári, Kolozsvári, Pozsonyi és Temesvári utcák által határolt új városrészen, a Hodobay-telepen létesített azok számára kertvárosi otthont, akik vagonokban kényszerültek új életet kezdeni a városban erdélyi, kárpátaljai, felvidéki otthonuk kényszerű feladása után – hangsúlyozta a múzeumigazgató. Kiemelte: ekkor költözött Miskolcra az eperjesi jogakadémia, ekkor épültek Deák téren az Erdőigazgatóság, a Zsolcai kapuban pedig a Bányakapitányság korszerű épületei is. 

 Szolyák Péter (balra)

A városi szürkeállomány pedig – folytatta – akadémiai professzorokkal, mérnökökkel és diplomás tisztviselőkkel gazdagodott.  
–Miskolc és környéke ténylegesen is helyettesíteni próbálta az elveszített területeket, magashegyi üdülőtelepeket. A nagyváradi születésű Szeghalmy Bálint tervezte például a Deszkatemplomot, az 1934-ben átadott avasi kilátót és a tapolcai tavi fürdőt is. Ezek az épületek stílusukkal erdélyi hatásokat hoztak a miskolci városképbe. A Tátra elveszett pihenői, Lomnic és Tátrafüred utáni sóvárgás pedig jelentősen hozzájárult a Lux Kálmán tervei alapján felépült Lillafüredi Palotaszálló megvalósulásához. Értéket a bajban is őrzünk, az összefogás és az összetartozás pedig nem határok függvénye – jelentette ki. 

A beszédeket követően az emlékfalat Újpál Zsolt Gilbert és Taba Benő leplezte le, az emlékművet pedig Miskolc képviseletében Veres Pál polgármester, Varga Andrea Klára alpolgármester, Ignácz Dávid jegyző, Szunyogh László főépítész valamint a Miskolci Tükörkép Közéleti Egyesület és további civil szervezetek koszorúzták meg. 

 Źródło: minap.hu